2 sofőr, 2 autó, 2 irány, 1 úti cél és közel 2200 km. Dióhéjban így tudnám összefoglalni, hogy miről is szól a Határos Iramban. Annak ellenére, hogy viccnek indult, most itt állunk két megfizethető öreg autóval, amikkel napokon belül nyakunkba vesszük az országot, hogy egy életre szóló kalandban részesüljünk. Még mi sem tudjuk mi sül majd ki belőle, de iszonyat jó szórakozásnak ígérkezik. 

 Szeptember 11, a gépátvétel napja talán az egyik legjobban várt időpont volt a projekt életében, ugyanis egészen eddig mindkettőnknek titokban kellett tartania, hogy milyen autót vásárolt a nagy útra. Erre a napra már mindkét autót felkészítettük az indulásra, leszervizeltük, kipofoztuk, hogy nyomást gyakoroljunk az ellenfélre, itt már elkezdődött a lélektani hadviselés. Bár nagy traumát a másik számára egyik autó sem okozott, felhőtlen vidámságot annál inkább. Már első ránézésre is látszik, hogy mindkét autó teljesen más életutat járt be idáig, hogy meghajoljanak a versenyzés oltáránál.

 Bálint - Peugeot 205 Junior

Az én választásomat számtalan messenger üzenet és több órányi használtautó.hu böngészés előzte meg. Mivel én hosszú távra tervezek az autóval, így nem szerettem volna egy lerúgott bontószökevénnyel gazdagítani a gépparkomat, ráadásul olyan gépben gondolkodtam, amiben azért van egy kis bugi is, de hamar be kellett látnom, hogy 350.000 jó magyar forintból szinte lehetetlen olyan autót találni, ami mindkét kritériumnak maradéktalanul megfelel.

 Japán, olasz, francia, német volt itt minden, mint a búcsúban. Kocka Fiat Pandától kezdve, 5-ös Renault-on keresztül a bakancs Micra-ig nagyon sok minden szóba került. Először egy Opel Kadett D-t néztem meg személyesen pöpec Recaro ülésekkel, csibész hanggal és megpiszkált motorral, de sajnos nem fért bele a keretbe. Végül egy 1991-es Peugeot 205 Junior forgalmija landolt a zsebemben, ami 1-2 apróságtól eltekintve közel hibátlan, megőrzött állapotban van. 

 Legnagyobb szerencsémre az autó 17 évig állt egy rózsadombi villában, ennek köszönhető a teljesen rozsda és sérülésmentes állapot, illetve a valós 54.000 km. Először tartottam tőle, hogy a mindössze 954 köbcentis, 45 lóerős motor nem fog tudni labdába rúgni a versenyen. De már a hazaút során bebizonyosodott, hogy a kis önsúly és a pörgős erőforrás tökéletes párost alkotnak. A kedvencem az autóban az ennyi idő után is csendes, ügyes futómű és az autóméreteihez képest kényelmes, tágas beltér. 

 Azonban a jó állapot ellenére is jócskán kellett költenem az autóra, hogy gond nélkül teljesíteni tudja a távot és sajnos sikerült is túllépnem a megengedett a 100.000 Ft-os keretet. Az olaj, a szűrők, a leömlő és a kuplung cseréje 130.000 Ft-omba fájt munkadíjjal együtt. Sajnos időközben elkezdett beázni az autó, aminek okára még nem jöttem rá, így október közepén jobb lesz, ha a békatalpat és az úszószemüveget sem hagyom otthon. Mindezek ellenére bizakodva tekintek a jövőbe.

 Szabi - Volkswagen Golf 2 1.3 GL

 Az én választási logikám homlokegyenest más, mint Bálinté. Én nem hosszútávra terveztem, kimondottan erre a projektre kerestem autót. Kezdetben józan gondolkodással, a Renault Twingo jutott eszembe, mert korábbi tapasztalataim alapján egy kényelmes, jópofa kisautó, emellett Lancia Ypsilon és a Daihatsu Charade is épeszű választás lett volna, de az idő haladtával olyan ötletem támadt, hogy olyan autót keresek, ami eddig nem került a látásmezőmbe. 

 Így jött szóba a szocializmus utolsó érájából származó Lada Samara, Skoda Favorit, de ezen gondolataimat csírájában elfojtottam. Telt-múlt az idő, vészesen közeledett Augusztus 31, a piaczárás napja, de utolsó napokban isteni fuvallatként jött a gondolat, hogy a nyugat-német autóipar egyik ékes típusát válasszam, a kettes Golfot. Végül egy teljesen alap, 1986-os, 1.3-as, fehér, de GTI frontos példányra esett a választásom.

 Állapotra nem rossz, de a jó nem ilyen. Sajnos erre nem egy rózsadombi villában bukkantam rá, hanem egy rózsabokor alatt. Az autó mind esztétikailag, mind műszakilag kívánja, már-már követeli a törődést. A külcsínnel nem foglalkoztam, de kapott egy nagyszervizt, vezérlés, vízpumpa, kerékcsapágyak, olaj, szűrők cseréjével, illetve egy külső-belső mélytisztítást. Takarítás közben rábukkantam az eredeti, 1986-os doksijára, amiből kiderült, hogy az autó szebb napjait Veronában töltötte, majd '94-ben került Magyarországra. Többre a keretből nem futotta, az ülésem így is olyan, mint egy rossz hokedli. Ugyanitt keresek kényelmes dönthető sofőrülést kettes Golfba, vagy egy jó gyógymasszőrt. 

 A típus tanulmányozása közben megdöbbenve tapasztaltam, hogy mennyiféle extrával, kiegészítővel lehet "személyre szabni" a kettes Golfokat. Kezdem érteni, hogy miért övezi ekkora rajongás a típust. Nem tartom kizártnak, hogy későbbiekben egy szebb, izgalmasabb darab álljon a garázsban. Ez a példány, ha túléli a túrát, némi csinosítgatás után valószínűleg piacra kerül.

 Az autók menetkészen a garázsban pihennek, az útvonal tervezése még folyamatban van, rajt október 8.-a, péntek reggel az esztergomi bazilikától, érkezésünk időpontját még homály fedi, de az eredményről mindenképpen beszámolunk majd. Készüljetek! 

UPDATE: Sajnos a péntek reggeli indulást egyéb okok miatt el kell halasztanunk, de annál nagyobb örömmel fogunk tudni indulni KEDD (10.12.) reggel, ugyanúgy az esztergomi bazilikától!