Melyik benzinvérű ne álmodozott volna valaha is arról, hogy milyen lehet a legendás Bullitt Mustang volánja mögött üldözni a rosszfiúkat San Francisco utcáin, vagy a Sports Illustrated címlapján feszíteni egy Husqvarna 400 Cross nyergében, esetleg Faye Dunawayel a jobbján csapatni egy dögös homokfutóval a tengerparton. Steve McQueen, korának legnagyobb macsója, ezeket mind kipipálhatta a bakancslistáján, sőt rengeteg más is lapult a tarsolyában a coolság királyának.

 Terrence Stephen McQueen 1930. március 24.-én látta meg a napvilágot Indianában, Julia Ann és William McQueen gyermekeként. Az apját sosem ismerte, hol az alkoholizmussal küszködő anyjával, hol nagybátyjával élt. A diszlexiás és részben siket McQueen nehezen viselte a zűrös családi hátterét, így már korán lelépett otthonról, hogy egy utcai bandával, majd egy cirkusszal éljen együtt. Végül 15 éves korára már bentlakásos iskolába járt, ahova később már befutott színészként rendszeresen visszajárt, illetve számtalan adományt küldött. Mielőtt 2 évvel később csatlakozott volna a haditengerészethez, többek között dolgozott favágóként, tollárusként és olajmunkásként, de fiatalkorától kezdve részese volt piti rablásoknak is.

 1947-es csatlakozása a haditengerészethez valóságos pálfordulást jelentett az életében. Itt végre megkapta azt a szigort, amire mindig is szüksége volt és több fogdában töltött hét után úgy döntött, hogy idejét inkább az önfejlesztés, és a tengerészgyalogosok fegyelmének elsajátításának oltárán áldozza fel, emellett kitanulta a szerelés fortélyait is. Egy alkalommal öt bajtársa életét mentette meg, amikor egy sarkvidéki gyakorlat során beszakadt alattuk a jég. 1950-ben végül leszerelt a Haditengerészettől. Immáron tanult, érett férfiként tért vissza Egyesült Államokba. Később úgy nyilatkozott a tengerészgyalogosok csináltak embert belőle.

 Az elsöprő siker azonban nem jött rögtön. 1952-ben kezdett színészetet tanulni New Yorkban, majd kisebb színházi és filmes szerepek után az 1958-as A massza című sci-fiben kapott először főszerepet, de az ezzel párhuzamosan készülő Tales of Wells Fargo-ban nyújtott néhány perces alakítása után figyeltek fel rá és ajánlottak neki egy 3 évados szerződést a Wanted: Dead or Alive című tv-sorozatban. Ezután már egyenes út vezetett az olyan komoly szerepekhez, mint A hét mesterlövész és A nagy szökés. Nem csoda, hogy szinte bérelt helye lett a hollywoodi szupersztárok között.

 Első nagyobb szakmai elismerése egy Golden Globe-jelölés volt a Szerelem a megfelelő idegennel főszerepéért. A Homokkavicsok szintén egy Golden Globe és egy Oscar-jelölést hozott McQueen-nek a konyhára. Ezután következett McQueen leghíresebb szerepe, amiben Frank Bullitt bőrébe bújva üldözte a rosszfiúkat a San-Franciscói zsaruban (Bullitt). A film igazi kasszasiker lett, a híres jelenet, amiben a méregzöld Mustang és a Charger üldözi egymást San Francisco utcáin, pedig minden idők legjobb autós üldözése. A produkció sajnos annyira túllépte a költségvetést, hogy a Warner Brothers felmondta a szerződést McQueen-el. Ezután olyan sztárok mellett is feltűnt a mozivásznon, mint Faye Dunaway a '68-as Thomas-Crown ügyben, vagy Paul Newman-el a Pokoli toronyban. 

 McQueen mindig is szerette volna bemutatni a nagyközönségnek másik szenvedélyét, a versenyzést. Így született meg 1971-ben a Le Mans című film, ami a legendás Le Mans-i 24 órás autóversenyt mutatja be, egy szerelmi szállal átszőve. Hiába volt azonban 6 millió dolláros költségvetés, valódi versenyautókkal és pilótákkal, forgatókönyv hiányában nem hozta a várva várt sikereket. Melyik óramániás ne hallott volna a csodálatos Tag Heuer Monaco-ról? A Le Mans egyik érdekessége, hogy McQueen csuklóján végig egy Monaco feszült, innentől forrt egybe Steve McQueen a Tag Heuer Monaco-val. Ugyanebben az évben jelent meg az On Any Sunday is, ami egy ízig-vérig motoros-csapatós dokumentumfilm a hetvenes évek amerikájáról. Ebben aztán feltűnik minden, aminek akkoriban két kereke volt és motor hajtotta, kezdve kissrácok pitbike-jaitól a flat track versenyekig, a kor legmenőbb motorversenyzőivel a nyeregben. Akárcsak a Le Mans, az On Any Sunday is egy remek korlenyomat, amit nyugodt szívvel ajánlok bárkinek, akit csak egy kicsit is megcsapott a benzingőz. 1980-ban készítette el utolsó filmjét, A Vadászt, ekkor már tudta, hogy ez lesz az utolsó szerepe, ezért akárcsak az elsőben, itt is a rosszfiú szerepét vállalta el.   Azonban mit ér a számtalan díj és jelölés, a hatalmas szakmai elismerés, ha az ember számára van ennél sokkal fontosabb is, a versenyzés. Haditengerészet után motorszerelőként helyezkedett el. Egyes szóbeszédek szerint egy átmelózott nap közben hozta össze a sors a kor legnagyobb hírességével, James Dean-nel, aki Indian-jének javítását bízta McQueen-re. Ez a találkozás indította el a színészkedéshez vezető rögös úton. Emellett hétvégi kiegészítésként a saját maga által felkészített Harley-val nyerte első futamait Harvey Mushman álnéven. Az egyre erősödő rivaldafény ellenére sem mondott le a sebesség szeretetéről, sőt azért színészkedett, hogy aztán tudjon versenyezni. 

 A verseny, benzingőz és égett gumiszag keveréke, a motorok velőt rázó dübörgése és az adrenalin, mikor az ember a határokat feszegeti, ez az ami éltette Steve McQueen-t. Olyan gépekkel indult harcba, amikre ma már csak üveges szemmel tekintünk múzeumokban. Igazi benzinvérűként, ha csak tehette nyeregbe pattant vagy a volán mögött volt, legyen az körülményes forgatás, vagy egy krosszverseny a kaliforniai sivatagban. McQueen többek között indult az USA legnehezebb terepversenyén, a Baja 1000-en, de tagja volt az első amerikai csapatnak is a Hatnapos Enduro Világbajnokságon, a szinte védjegyévé vált Triumph-val. Semmi sem bizonyítja jobban tökösségét, minthogy a Sebringi 12 óráson nem sokkal Mario Andretti mögött végzett egy Porsche 908-assal, begipszelt lábbal. Sorolhatnám még napestig versenyeit a brit túraautó-bajnokságtól kezdve vegasi Mint 400-ig.

 A többi színésszel ellentétben McQueen-nek csak a legvégsőbb esetekben volt szüksége kaszkadőrre. Egyedül az olyan rizikós szitukat adta át másnak, mint a Nagy Szökés motoros üldözésének, vagy Bullitt autós üldözésének keményebb részei. Amikor pedig összeért a két szenvedély olyan, mesterművek készültek, mint a Le Mans vagy az On Any Sunday. Arról nem is beszélve, hogy igazi megszállottként hatalmas autógyűjteményt halmozott fel számtalan amerikai autóval, Porsche-val, Ferrari-val és versenyautókkal. A legkívánatosabb példány a gyűjteményben nem más volt, mint egy ultra-ritka Jaguar XKSS. Igen, az a Jaguar, ami a háromszoros Le Mans-győztes D-Type versenyautó utcai változata, amiből 9 darab már a gyárban leégett, így végül mindössze 16-ot gyártottak le, abból az egyik hősünkhöz, Steve McQueen-hez került. Az XKSS egy olyan ízig-vérig versenygép, amihez fogható nem sok készült. Gondoljunk csak bele, 3,4 literes hathengeres motor, 3 darab Weber karbival táplálva, fakormány, Smiths műszerek, mindez egy szemet gyönyörködtető magnéziumötvözet karosszériába foglalva. Az XKSS lényegében az első szupersportautók egyike volt. Nem véletlen, hogy 60 évvel később a Jaguar mind a 9 megsemmisült példányt újragyártotta, eredeti anyagokból, eredeti technológiával. Ez az autó legalább annyira cool volt, mint Steve McQueen.

 Steve McQueen életútja tökéletes példát állított az amerikai társadalomnak, hogy a nincstelen kissrácból is lehet a világ legjobban fizetett színésze. Amíg a nők bomlottak sármjáért, addig a férfiak arról ábrándoztak, hogy milyen lehet San Francisco utcáin végig repeszteni egy 390-es Mustang-gal. Azért játszotta ilyen hitelesen az amerikai tökös gyereket, mert ő maga volt az amerikai tökös gyerek. Amíg kedden a mozivásznon remekelt, addig szerdán már a versenypályán feszegette a határokat. Bár nem vetette meg sem az alkoholt, sem különböző narkotikumokat, azonban az vesse rá az első követ, aki a hatvanas évek hollywoodjában nem tette volna ugyanezt. Kis híján majdnem ő is a híres Manson-gyilkosság áldozata lett, ezután jó ideig egy csőre töltött pisztollyal járt mindenhova. Imádta a haditengerészetet, egész életét a versenyzésnek szentelte, sajnos végül ezek is okozták a vesztét. Pontosabban az ezekből származó azbeszt kitettség, ugyanis a tengerészetnél többek között azzal is meg volt bízva, hogy az azbeszt tartalmú szigetelést bontsa le a csövekről a hadihajókon, illetve a tűzálló ruha, amit versenyzés közben viselt szintén nagy mennyiségű azbesztet tartalmazott. Alig 50 évesen diagnosztizáltak nála rosszindulatú daganatot. A színész több százezer dollárt költött különleges kezelésekre, azonban egy beavatkozás után álmában, szívleállás miatt vesztette életét 1980. november 7.-én. Hamvait a Csendes-óceánba szórták. Így lett az otthontalan kisfiúból korának legnagyobb macsója, és az autóskultúra ikonikus alakja.

„A versenyzés maga az élet. Minden más, ami előtte vagy utána történik, csak várakozás.”